Rekeszizom vagy diafragma?
A diafragmák szerepe a stressz fenntartásában – hogyan tudod könnyebbé tenni a testedet, ha kapcsolódsz a diafragmáidhoz?
Szóval, rekeszizom, vagy diafragma? Én azért szeretem a diafragma szót használni, mert amikor rekeszizmot mondunk, akkor általában a légzéssel leginkább összefüggő mellkasi diafragmára gondolunk.
A rekeszizom (idegen szóval: diaphragma) a mellüreget a hasüregtől elválasztó, kupola szerű, izmos-inas lemez. A rekeszizom a legfontosabb légzőizmunk és mellette a hasűri nyomás fenntartásában is nagy szerepe van. A rekeszizom fascialis (kötőszövetes,szalagos) és idegi összeköttetésben áll bizonyos belső szerveinkkel, például a májjal és a gyomorral. A rekeszizom, a hasfal valamint a medencefenék izomzat egy rendszert alkotva, közösen vesznek részt a légzésben. Együtt dolgoznak, együtt szabályozzák a hasűri nyomást. Belégzéskor a rekeszizom kupolája lefelé mozdul, kilégzéskor a rekesz emelkedik, a hasfal összehúzódik és a medencefék izomzat felfelé emelkedik.
(forrás: budapestfizio.hu)
De…
Nemcsak egy diafragmánk van. Már a fenti idézet is utal rá, hogy a rekeszizom összefüggésben van a medencefenékkel a fascia-n és az idegeken keresztül.
Energetikai szempontból tulajdonképpen 7 (!) diafrgama van a szervezetünkben, ahogy az ábra mutatja.
És ezek a diafragmák a fascia- és az idegrendszeren keresztül mind összefüggésben vannak.
A diafragmák úgy működnek, mint a "konténerek", amik tárolják és megtartják a testben az érzeteket és érzelmeket, és emiatt fontos eszközei annak, hogy segítsenek az idegrendszer szabályozottságában. Ha az idegrendszer a krónikus stressz állapotában, sokkállapotban, vagy az élet során felgyülemlett stresszben van, ezek a konténerekben nincs elég hely, és nem tudnak szabadon mozogni- áramlani, lezárulnak, merevvé válnak.
Gondolj csak arra, hogy amikor stressz ér, akkor sokszor azt érzed (ha érzed...), hogy összerándul a gyomrod. Ilyenkor a gyomorral együtt összerándul a légzési diafragma, a klasszikus értelemben vett rekeszizom is (vagy talán éppen az rándul össze először és húzza magával a gyomorszájat). Ha ez ismétlődik, vagy tartósan fennáll, akkor ez a nem természetes összehúzódás a fasciarendszeren keresztül hatással van a test többi diafragmájára, sőt, az egész testre is, megakadályozva az élettani folyamatok (energia) szabad áramlását.
Pedig azt szeretnénk, hogy a diafragmák olyan szépen, áramlóan tudjanak mozogni, mint ezek a medúzák😊, amiknek a formája valóban nagyon hasonlít a rekeszizomhoz.
Ez az áramlás a természetes állapotuk.
Ha a diafragmáknak figyelmet, érintést adunk, akkor az egyik felszabadulásával – miután kapcsolatban állnak egymással - elősegítjük az összes diafragma fellazulását, és ilyen gyönyörű, medúza-szerű mozgásban fognak áramolni.
Már egy rövid a diafragmákra irányuló odafigyelés, megfelelő érintés (tulajdonképpen egy érintésmeditáció) is segítheti, hogy ezekből a konténerekből sok feszültség felszabaduljon, és ezáltal létrejöhessen egy természetes ellazulás az egész testben.
És ezt meg tudod tenni magadnak, magaddal is....
(Ja, és a NonLinear Mozgásórákon néha ilyen érintésmeditációt is csinálunk :-))
A fejtető
A tentorium cerebelli (egy félhold alakú agyhártya lemez a szem magasságában)
A koponyaalap (ahol a nyak/gerinc találkozik a kopnyával)
A vállöv /vállak
A légzési diafragma (klasszikus értelemben vett rekeszizom)
A medencefenék
A talpak
(forrás és kép forrása: irenelyon.com)